Hogyan ír tartalmat egy X generációs virtuális asszisztens

Biztosan van, aki nehezen tudja elképzelni, hogyan készül fel egy virtuális asszisztens, amikor szöveges tartalmat készít megbízójának. Honnan gyűjt anyagot, miből inspirálódik, hol talál szakmai kifejezéseket úgy, hogy nem dolgozik közvetlenül a cégben. Nincs fizikailag jelen, nem vesz részt napi szinten a cég életében. 

Múlt héten készítettem ezt a fotót, amikor épp nekifogtam posztírásnak, tervezésnek - és arra gondoltam, hogy írok arról, hogy én hogyan dolgozom. 



A kép majdnem! önmagáért beszél, a desszert feliratú füzet nem receptes könyv, hanem az éppen aktuális jegyzetfüzetem. Bevallom szeretek és szívesebben írok kézzel, ha van egy új ötletem, akár egy címötlet, akár egy mondat azt gyorsan felírom egy füzetbe. Ez a mindig kéznél lévő eszköz nálam főképp téma ötletek gyűjtésére szolgál. Vagy, ha telefonon egyeztetek az ügyfelemmel, ebbe írom fel kivonatolva, amiről ötletelünk.

Természetesen jól felfogott érdekem, amikor nekilátok megírni egy szöveget, azt digitális formában tegyem - az írógépes fotó ne zavarjon meg senkit:) Bár X generációsként középiskolai éveim meghatározó eszköze volt. 

Szóval jegyzetelni füzetben szoktam, de élesben gyorsabb és hatékonyabb laptopon, számítógépen formálni, kidolgozni, javítani, beleírni egy szövegbe,  míg véglegesre elkészül. 

Legalábbis nekem a tablet vagy az okostelefon, mint eszköz szövegszerkesztésre jóval nehézkesebb, de még egy gyors jegyzetre is inkább füzetet veszek elő. Úgy látszik a végletek embere vagyok, mert vagy kézzel írok, jegyzetelek vagy jöjjön az igazi billentyűzet. Talán azért van ez így, mert X generációsként annak idején a közgazdasági szakközépben a képen láthatóhoz hasonló elektromos írógéppel megtanultam vakon gépelni. A tízujjas gépelés (ami nálam inkább nyolc, mert a kisujjaimat rendszerint kifelejtem a használatból)  gyorsan és pontosan megy a mai napig. 


Az első képen látható két könyv közül egyik - Big Magic, avagy a kreatív élet félelem nélkül - amolyan inspirációs olvasmány, a másik viszont a női divat alakulásáról szóló szakmai könyv. Utóbbit leemeltem itthon a polcról, nem kellett érte könyvtárba menni. Nyilván nőként kevésbé találnék mondjuk gépészeti, vagy más technológiai témájú könyvet itthon, ez egy szerencsés egybeesés volt. 

Ám ha akad olyan téma, megbízás, amihez kevés a netes kutakodás, de vannak könyvtárból kikölcsönözhető szakmai kiadványok, szerintem cseppet sem ciki megoldás pár hétre abból előkészíteni a szöveges tartalmakat. 

Mondom X generációs példány vagyok, a könyv fizikai formában való forgatása, vagy a könyvtárba járás éppúgy belefér, mint a google :) 

Fenti példa azokra az esetekre érvényes, amikor  szeretném változatosabbá, színesebbé tenni a tartalmakat, nem visszariadva időnként egy irodalmi idézettől sem. Az egyik megbízóm olyan panziót üzemeltet, amely a téli szezonban nincs nyitva. Ez idő alatt is fent kell tartani a figyelmet a közösségi média oldalon, így én ezekre az időszakokra hangulatképeket keresek vagy fotózok, ami passzol az adott helyszínhez. Ezeket a képeket egyszerű idézettel, vagy épp Varró Dániel hónapokhoz köthető verssoraival egészítek ki. 

Legyen is itt a cikk végén az Október című verse, amely az egyik kedvencem ebből a sorozatból. 




Fogynak a nappalok, nyúlnak az esték,
teli pöndörödő levelekkel a fák,
mintha kispriccelt volna a festék,
oly sokszínű lett ez az őszi világ.

És mintha a bőrön ecset kaparászna,
arcunk kipirul, belekékül a szánk,
egy piktor az ősz, és nincs neki vászna,
színeket ken ezért maszatolva miránk.